A Tarantula Csillaggyár
az Aranyhal (Dorado) csillagképben
A kép jobb alsó felében húzódik a Nagy Magellán-felhő csillagokból álló gerince, középtől balra pedig a rózsaszínes, ágas-bogas ködösség, a Tarantula-köd, mely nevét a jól ismert mérges pókra hasonlító alakjáról kapta. A Nagy Magellán-felhő galaktikus viszonylatban igen közel helyezkedik el Tejútrendszerhez és a Kis Magellán-felhőhöz, aminek hatására igen erős árapály jelenségeknek van kitéve. Ennek köszönhetően a csillagközi anyag gravitációs egyensúlya felborul és a sűrűsödések hatására heves csillagkeletkezési területek alakulnak ki benne.
A lenti közelebbi képen jól látható a Tarantula-köd, mely a Lokális galaxishalmazban ismert legnagyobb és legfényesebb csillagkeletkezési régió. Óriási, 160 000 fényéves távolsága ellenére bolyhos csillagként már szabad szemmel is megpillantható a Nagy Magellán Felhő peremén Összehasonlításképp a híres Nagy Orion Köd „mindössze” 1300 fényévre helyezkedik el tőlünk és szabad szemmel jóval nehezebben pillantható meg. Érdekesség, hogy a legutóbb közelünkben megfigyelhető szupernóva is közvetlenül itt villant fel, 1986-ban. A szupernóva-robbanás helye a képen beazonosítható.
Technikai adatok
- Műszer:
- 200/750 Newton, 3" Wynne-korrektorral (710mm fókusz)
- Fényképezőgép, kamera:
- átalakított Canon EOS 5DmkII
- Mechanika:
- SkyWatcher EQ6 + Boxdörfer DynoStar
- Vezetés:
- 9x50mm SkyWatcher keresőtávcső, Lacerta-MGen autoguider
- Expozíciós adatok:
- 31x2,5 perc (1 óra 17,5 perc összesen), ISO 1600
- Helyszín, dátum:
- Hakos astrofarm, Namíbia (1835m); 2010.05.12.
- Légköri állapot:
- Átlátszóság: 8/10, Nyugodtság: 9/10, Hőmérséklet: +15°C
- Képfeldolgozás, egyebek:
- ImagesPlus, Registar, Photoshop
